Otthoni zöldségtermesztés: konyhakerti praktikák
A zöldségeskertünkbe még veteményezés és palántázás előtt, a tervezéskor számos olyan apró újítást vezethetünk be, melyekkel megkönnyíthetjük az évközi munkákat, növelhetjük a termésmennyiséget és minőséget is. Cikkünkben ezekről a praktikákról számolunk be olvasóinknak.
Házi konyhakertjeinkben - a nagyüzemi soros műveléssel ellentétben - úgynevezett ágyásos művelést alkalmazunk, mely valójában számos előnnyel jár a soroshoz viszonyítva. Ágyásos művelésnél könnyebb közlekedni a növények között, hiszen míg sorosnál jórészt csak a sorközökben és a gyalogutakon van módunk elmenni a növények között, addig ágyásos művelésnél minden egyes ágyás körbejárható, ezzel a növények ápolási munkái kényelmesebben végezhetők el.
Zöldségeink fajtól és fajtától függően különböző hosszúságú tenyészidejűek. Vannak, amelyeknek a tavasztól őszig tartó időszak sem elegendő a teljes termés beérlelésére, ilyenek például a folyton termő paradicsomok, melyeket az első fagyok pusztítanak el. Ha nem lenne fagy, még hónapokon keresztül teremnének.
Ha mindig szeretnénk friss zöldséghez jutni, alkalmazzunk vetésforgót, persze nem mindegy, hogyan! A mezőgazdasági és kertészeti termesztésben a vetésforgó lényege, hogy egy növény betakarítása után olyan másik növény kerüljön ugyanarra a helyre, amelyet nem akadályoz az előtte ott termesztett növény. Rokon fajokat azért nem célszerű ugyanarra a helyre tenni egymás után, mert rokonságukból adódóan szükségleteik és kártevőik is hasonlóak. Amennyiben nem rokon növényeket teszünk egymást követően ugyanarra a helyre, akkor ezek a problémák nem állnak fenn. A dolog lényege tehát, hogy úgy állítsuk össze a zöldségeskertünk növényeit, hogy ahol hamar lekerül egy növény, ott utána még olyat tudjunk kipalántázni, vagy vetni, ami az őszig még betakarítható. Ilyen rövid tenyészidejű (időbeli hézagpótló) fajtákat találunk a káposztafélék, a retekfélék között, de a zöldhagymát is néhány hét alatt megnevelhetjük magunknak.
Régi megfigyelések mellett tudományos magyarázatok is alátámasztják, hogy egyes növények jó hatással vannak más növények fejlődésére, kórokozóik elriasztására. Ezeket egymás mellé ültessük. Ezzel szemben mások pont ellenkezőleg, rosszabbul fejlődnek egymás társaságában. Nem szerencsés, ha csupán egy, vagy csak nagyon kevés növényből tartunk sok egyedet, mivel ez kedvez a betegségeknek és kártevők elszaporodásának. Tehát, az a jó, ha minden fajtából van egy kevés a kertünkben!
Fontos, hogy alábbi zöldségfajtákat ne ültessük egymás mellé, illetve közelébe:
Petrezselyem-fejessaláta, sárgarépa-spenót, sárgarépa-kapor, hagyma-káposzta, burgonya-hagyma, burgonya- napraforgó, uborka-burgonya.
Továbbá a paradicsomot ne tegyünk karalábé, kömény, vöröskáposzta, sárgarépa, petrezselyem mellé.
Előnyös viszont:a sárgarépa-hagyma, burgonya-zöldborsó, fejes saláta-borsó, brokkoli-burgonya, bab-karalábé, karfiol-fejes saláta, petrezselyem-káposzta, paprika-bazsalikom, paradicsom-fokhagyma, uborka - karalábé társítás.
Ha a fentieket figyelembe vesszük, már idén tavasszal és nyáron, egészséges, ízletes zöldségeket "szüretelhetünk" saját kiskertünkből!
A szobanövények pormentesítése elengedhetetlen, hiszen a porréteg meggátolja a fényenergia felszívódását, így a növény nem lesz képes a fotoszintézisre. A folyamat romlásával járhat a növény életciklusának felborulása és a gyengülése a kártevők és a betegségek ellen. A tisztítások gyakorisága attól függ, hogy az adott helyen mennyi por van a levegőben. Van olyan hely, ahol akár naponta indokolt lehet, de van olyan is, ahol elég másfél-két havonta. A szükségessége egyszerűen megállapítható, csupán végig kell húzni az ujjat a levélen, hiszen a finom porréteget rögtön érezni lehet.
A tisztítást érdemes egy teljes permetezéssel kezdeni, esetleg a kádban is le lehet zuhanyozni a növényt. A víz hőfokát mindig langyosra kell állítani. A nagyon poros növények esetében lehet mosó, vagy mosogatószeres vizet használni, de ezt utána le is kell öblíteni. Régen elterjedt szokás a sörrel való lemosás, ezt ajánlott kicsit hígított sörrel végezni. Ettől a levelek szép fényesek lesznek a lemosás után.
Kicsi növényeknél - amelyek nem bírnák el a víznyomást - a lemosás úgy is elvégezhető, hogy egy vödör vízbe merítjük a fejjel lefelé fordított, a virágföld szintjénél megfogott növényt. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a föld ne hulljon ki, esetleg egy műanyag fóliával be is takarható a cserép teteje, amíg a merítéses lemosást végezzük. A mosás után érdemes megvárni, míg a növény nagyjából lecsöpög, aztán érdemes száraz ronggyal kicsit felitatni a levelekről a vizet, hogy ne legyen vízfoltos.
Néhány növényt a ragadós, vagy bolyhos levelének köszönhetően egyáltalán nem könnyű megtisztítani. Az afrikai ibolya esetében pedig - amely nem szereti, ha levelei benedvesednek - sem a permetezés, sem pedig a törlés nem jó megoldás. A bolyhos levelű virágok esetében egy gombatisztító keféhez hasonló puha kefével lehet eltávolítani a port a levelekről. Érdemes a tisztítást megelőzően levágni az elhalt, elszárad leveleket is a növényekről, illetve a lemosás végén a cserepet is letörölgetni, illetve a földet is kicsit megfrissíteni, ha kell utánpótolni, a végeredmény és a növény szép, egészséges fejlődése megéri ugyanis messzemenőkig a gondoskodást.
A növénytermesztéshez elengedhetetlen a megfelelő, a növény számára ideális talaj használata. Abban az esetben, ha szerves kerti földet szeretnénk kialakítani, a következő pár lépést kell végigvenni. A legfontosabb, hogy a növények földbe kerülése után már semmilyen nem organikus gyom- vagy rovarirtó anyagot sem szabad használni. Ez alapvető.
A föld kialakítását annak 15-20 centiméteres mélységben való megkapálásával kell kezdeni. Ez végezhető kézi, vagy rotációs gépi kapával is. A munka során minden követ, növényt és gyökeret - amellyel a föld mozgatása során találkozunk - el kell távolítani, illetve minden nagyobb rögöt össze kell zúzni. Ezután jöhet a talajmódosító anyag használata.
Használat előtt mindenképpen érdemes megbizonyosodni arról, hogy minden használt talajmódosító organikus vagy természetes forrásból származik-e. Az egyik legjobb szerves talajkiegészítő a házi készítésű komposzt. Akkor, ha nem vagyunk biztosak bizonyos adalékanyagok természetes forrásában, a használatukat el kell kerülni, vagy érdeklődni kell. Mindezek után már csak egy újbóli kapálás következik, mely során megint 20 centi mélységben át kell forgatni a földet, és végül egyenletesre kell gereblyézi. Így már kész is az értékes szerves talajunk.
Mandarinfa:
Melyik növénybarát ne álmodozna arról, hogy kimegy nyáron a kertjébe, és leemel az egyik fája ágáról egy mandarint… Nekem volt szerencsém gyönyörű, 20 éves citrussal találkozni. A dologban csak az a pláne, hogy gyermekkoromban szüleim előszobájában. Igaz ez a citrus nem mandarinfa volt, hanem citrom, de a lényegen nem változtatott.
Emlékszem, hogy az egyik évben mekkora szám volt, hogy három gyönyörű fehér virág jelent meg rajta, melyekből a növénynek végül egyetlenegy citromot sikerült kinevelnie. Ráadásul ez az egy sem ért be igazán, így olyan savanyú lett, hogy édesapám csak citromsűrítménynek nevezte. Citromsűrítménynek, mert az a fa 24 évet élt meg, de élete során egyetlenegy gyümölcsöt nevelt, így abba sűrítette bele minden erejét.
A mandarinra visszatérve. A citrusokra jellemző, hogy több év kell, mire teremni kezdenek. A hazai időjárási viszonyok mellett mindenképpen tűző napfényt igényelnek, hiszen számukra a napi 8 óra napfény lenne a valóban ideális. A hideget egyáltalán nem bírják, sőt 15 Celsius fok alatti helyre soha nem kellene kikerülniük. Bár igaz, ha lakásban, vagy melegházban próbálunk termő citrusfát nevelni, az kétszer annyi időbe fog telni, mintha ugyanez a szabadban történne.
Saláta az erkélyen:
Aki szeretné az erkélyét maximálisan kihasználni, termesszen saját salátát. Így az erkély nem csak szép, de hasznot hozó helyiség is lesz.
A saláták kevés helyen is elférnek, és nem igényelnek túl sok törődést. A saláta fejek már hat-héttel a vetés után learathatók és ehetők, így gyorsan eredményt hoznak. Szinte május elejétől a nyár végégi folyamatosan vethetjük a saláta magokat, így az egész szezonban bőven lesz friss zöldség az asztalon.
Nézzük milyen salátát érdemes vetni a cserépbe?
Fejes saláta:
Az egyik legkedveltebb saláta féle, amely nyáron sok féle módón elkészíthető. A magokat vethetjük cserépbe vagy ládába is, szépen és gyorsan fejlődik napos vagy félárnyékos helyen is. Nyáron a nagy melegben ne felejtsük el bőven öntözni a talajt, és ha szükséges egy kis zöldség tápoldattal segítsünk neki a növekedésben. A magokat májustól egészen augusztusig folyamatosan vethetjük.
Tépősaláta:
A tépősaláta a balkonládákban mutat a legszebben, aránylag kis levélfelülettel rendelkezik. A vetés után már hat-héttel szedhetjük folyamatosan a friss zsenge saláta leveleket. A növény közepét hagyjuk folyamatosan tovább fejlődni, így egész nyáron lesz alapanyagunk. Érdemes több ládával is ültetni belőle.
Metélősaláta:
Ez a saláta abban különbözik az előző salátától, hogy ennek a levelét nem tépjük, hanem vágjuk, de ugyanúgy ültethető ládába vagy cserépbe is. A növény közepét itt is hagyjuk meg, hogy folyamatosan hozza az új friss leveleket.
Batavia saláta:
Nagyon finom jellegzetes fodros leveleivel nem csak ízletesebbé, de szebbé is teszi az ételeket. A leveleket itt is tépkedjük le a tő széléről, de akár egy hónap eltolódással is vethetjük a magokat.
Tölgylevél saláta:
A levelek színe jellegzetes barna vagy zöld színű és karéjos formájú. Csak a fiatal zsenge leveleket szedjük le, akár tépő salátaként akár metélő salátaként.
Rucola:
Az egyik legigénytelenebb saláta, amely nagyon jól érzi magát cserépben az erkélyen. A magokat itt is májustól vessük el, és folyamatosan ültessük az új jövevényeket. Nyáron a nagy melegben öntözzük bőven a földjét, és kéthetente egyszer adjunk neki zöldség tápoldatot. Ha a levelek elérik az 5-6 cm.-t szedhetjük kívülről befelé haladva.
A saláták nem csak ízletes, finomak és díszítésre is alkalmasak, de színűkkel, és változatos levélformájukkal az erkélyt is hangulatosabbá és szebbé varázsolják. Ültessünk vegyesen cserépbe vagy ládába különböző salátákat, úgy hogy színben és levélformában is eltérjenek.
Az így elültetett salátákat egész nyáron át folyamatosan szedhetjük és készíthetünk belőle egészséges salátákat.
A salátás tálban is érdemes egyszerre több salátát felhasználni, a tál szélére tegyük a nagyobb leveleket, majd a közepére jöhetnek a kisebb zsenge levelek.
A saláta mellé már csak egy finom öntetre van szükségünk és máris kész a remekmű:
Vegyünk két kanál ecetet, 6 kanál olajat, és só, bors, majd egy kevés cukor segítségével ízesítsük be.
Ha van otthon joghurt, vegyünk 150 g joghurtot, adjunk hozzá sót, borsot, majd egy kevés citromlevet, és máris kész a nyári joghurtos saláta öntet.
De az önteteket ízesíthetjük mustárral, kaporra, balzsamecettel, és különböző csírákkal is.
Jó kertészkedést kívánok a saláta kerthez.
Itt az ideje elvetni a zöldség magokat, hogy nyárra szép zöldséges kertünk legyen. Bemutatjuk lépésről lépésre a magvetést.
Nincs is jobb, mint nyáron a saját kertből szedett sárgarépa, saláta vagy paradicsom. Bár az április csalóka volt a 25 fokos meleggel, a zöldség magok vetésének ideje most jött el.
Első lépésként vásároljuk meg a szükséges zöldség magokat, amelyeket már pár száz forintért beszerezhetünk. Gondoljuk végig mekkora helyünk lesz kertünkben, a babot és a borsót pl. kerítésre is fel lehet futtatni, míg némely zöldséget cserépbe is tehetünk erkélyre, teraszra.
A magevetéshez szükségünk lesz még jó minőségű termőföldre vagy magvetéshez bekevert földre és kisméretű cserepekre vagy szaporító ládára ezt nagyobb gazda boltban szerezhetünk be. A szaporító ládát töltsük, meg a virágfölddel majd egy kicsit simítsuk le, hogy jó tömör legyen és még magvetés előtt nedvesítsük be, akár egy kézi permetezővel.
A magokat bontsuk ki a zacskóból és lehetőleg egyenletesen szórjuk ki, nem muszáj egy sorban. Ha cserépbe vetjük, a magokat nagyjából minden cserépbe ugyanannyi magot szórjunk. Itt elsőre csak kisméretű cserepet használjunk, ami kb. 5 cm átmérőjű legyen.
Olvassuk el a tájékoztatót, mert van olyan mag, amit takarni kell és van, amit szabadon kell hagyni a föld tetejét, ha takarni kell, egy nagyon vékony réteg földet vagy homokot szórjunk rá. Ha ezzel készen vagyunk, újra permetezzük be, de ne locsoljuk, mert az erős vízsugár bemossa a magokat a földbe, csak kézi permetezővel nedvesítsük be. Érdemes kis műanyag jelölő táblával vagy csíkkal ráírni, hogy melyik ládában milyen mag és zöldség van elvetve, mert később nem keverjük össze a növényeket.
Görögdinnye a kertben:
A nyár egyik legismertebb gyümölcse a görögdinnye. Nincs is jobb, mint a 40 fokos melegben a lehűtött édes görögdinnye szelet. De miért ne ültethetnék saját görögdinnyét a kertünkbe.
A görögdinnye eredetileg egy Afrikából származó gyümölcs, amelyet már 5000 évvel ezelőtt az egyiptomiak is fogyasztottak. A görögdinnyét a kutatók megtalálták pl.: a fáraók sírjában is, mint élelmet a túlvilágra vitték magukkal. A gyümölcs a XIII. században került be Európába a Mór hódítók által, és innen terjedt el mindenhol.
A görögdinnye akár 10-15 kg nagyságura is megnőhet kerek formája, zöld héja, amely gyakran csíkos, és piros vagy sárga húsa van. A görögdinnyét nem a magas vitamintartalma miatt fogyasztjuk nyáron nagy mennyiségben, hanem mert a gyümölcsnek akár 95%.-os víztartalma is van, ami nyáron igen kedvező a szervezet vízháztartásának, hiszen a nagy melegben igen sok folyadékot veszítünk el.
A görögdinnyének több mint 500 fajtája él világszerte, igen változatos szín és forma világban. Magyarország éghajlata igen kedvező a dinnye termesztéséhez, hiszen kedveli a meleg napos klímát. A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
Nagyon fontos hogy jó minőségű tápanyagban gazdag talajba ültessük a dinnyét, mert a szegényes homokos talajban ízetlen rossz minőségű dinnyét kapunk, erre sajnos a hazai termelők nem mindig figyelnek oda.
Aki szeretne saját görögdinnyét kertjébe, nem kell mást tennie, mint vásárolni görögdinnye magot, és elvetni kertjébe, egy jó minőségű talajon, napos kertbe. A görögdinnye magvetésének ideje április, de aki lekéste még májusban is próbálkozhat vele. A magvetés után a palántanevelés ideje 6 hét, ezután kell szét ültetni az erős leveles palántákat. A görögdinnyét 100×100, 110×90, 125×80 cm-es sor- és tőtávolságra célszerű ültetni.
A növényt nem kell metszeni, sem alakítani a növekedési időszakban. Aki ideje korán elvetette a magot, már június végétől várhatja az ízletes finom csemegét. Aki kicsit később az várhat augusztus, szeptemberig is. Mivel a görögdinnye 90 % vízből áll ezért nagyon fontos a locsolás, a bő locsolás főleg a virágzás és a terméshozatalkor igen fontos.
A görögdinnye szárait forgatni vagy alakítani kell, hogy az indák a megfelelő irányba fejlődjenek tovább. Ez lehetővé teszi a tiszta barázdák kialakítását, és a növények közötti terület megművelését a szárak károsítása nélkül. A forgatást az indák kialakulása és meggyökeresedése előtt kell elvégezni. Egy indát egyszer alakítsunk, így elkerülhető a károsodás és a szár csavarodása. . Ha igazán finom és édes jó ízű termést szeretnénk, a termés kialakulásakor néhány dinnyét vágjunk le a tőről, így ami megmarad még ízletesebbek és finomabbak lesznek.
És hogy mitől lesz termés a növényen?
A görögdinnyén egyszerre hajtanak hím és nőivarú virágok, így már csak pár méhecskére van szükségünk, akik elintézik a beporzást ott helyben. A legtöbb méhecske reggel a legaktívabb, ezért a reggeli órákban keresik fel a virágokat, dinnyeföldünkön. A dinnye virága csak egy napig nyílik, ezért fontos hogy megtörténjen a beporzás. Ha megtörtént a sikeres beporzás 30 nap múlva már szedhetjük is a saját dinnyénket, több hullámban folyamatosan, 3-5 napos szünetekkel.
Fontos hogy megfelelő időben szedjük le a gyümölcsöt, mert ha túlérett már nem élvezhető az íze. A dinnye érettsége nehezen meghatározható, mert a termés inkább a szárhoz kapcsolódik, mint hogy leváljon róla. Egy jellegzetes vörös húsú görögdinnye húsának színe halványrózsaszíntől érett vörösig változik, aztán túléretté válik 10-14 napon belül.
A túlérett termés vizes, kásás állagú, cukortartalma alacsony. Általában akkor érett a termés, ha kongó hangot ad, amikor gyengén megkopogtatjuk, a terméshez legközelebbi kacs elhal, és a száron lévő finom szőrök a terméstől 3 cm-nyire eltűnnek. Az érett állapot másik jele lehet, ha dinnye talajjal érintkező része zöldes fehérből halvány sárgává válik. A héjat nehezen lehet körömmel megkarcolni, és a hajtás felőli rész "kitelik". Az érett termésen púderszerű bevonat jelenik meg, mely hamvasabbá teszi a termést, a tapintását pedig durvábbá. A görögdinnyét legjobb délután betakarítani, ilyenkor a szárát vágjuk le és ne tépjük, mert könnyen megreped a héja.
A japán tudósok kifejlesztették a kocka alakú dinnyét, amely nem gurul el, és több dinnye is elfér kis helyen. Ezek a dinnyék még igen drágák, és különlegességnek számítanak a kerek dinnyéhez képest akár hatszorosa is lehet az ára. A dinnyéket egy kocka alakú vízzel töltött dobozban növesztik, így kapja különleges kocka formáját.
Jó szüretelés és dinnyeszedést kívánok, minden kertbarátnak.