|
A konyhakert elhelyezkedése:
A konyhakert ideális elhelyezkedése egy délre néző, a háztól nem túl messzire fekvő terület.
Az egyenetlen területet pl. teraszos kialakítással hozhatjuk egy szintbe, amely növeli a beültethető területet, továbbá óv a talajeróziótól. Továbbá figyelembe kell venni a talajviszonyokat. A tartósan nedves talaj ugyanúgy kedvezőtlenül ültethető be, mint a túlzottan homokos, kavicsos, vagy netán építési munkálatok során tömörré vált talajok.
A konyhakert mérete:
A konyhakert mérete, illetve szükséges termesztési felülete a klimatikus viszonyoktól, a fekvéstől, valamint az adott kertész érdekeitől és képességeitől függ.
Míg egy házi kertben egy mindössze egy-két négyzetméter nagyságú konyhakert megfelelő díszítő funkciója mellett az étlapot is gazdagítja, addig más hobbikertészek már-már önellátásra törekednek, így az elegendő zöldség- és gyümölcsellátáshoz személyenként akár 150 vagy még több négyzetméternyi területre van szükségük.
Egy a Gallup által készített közvélemény-kutatás alapján Alsó-Ausztriában a konyhakertek átlagos mérete 35 négyzetméter, az önellátás aránya pedig 24 %.
Hogyan lehet szép zöldségeskertünk?
A zöldségeskert semmiből való kialakítása nem olyan egyszerű, mint hinnénk. Először illik tájékozódni a kert éghajlatának és talajtípusának megfelelő zöldségekről. Lehet azonnal, minden előkészület nélkül is próbálkozni, de ez vagy azt jelenti, hogy szakértői vagyunk a témának, azaz rendelkezünk a kellő tapasztalattal a dologhoz, vagy pedig egyszerűen a saját hibáinkból szeretnénk tanulni. A második variáns is elfogadható, azonban úgy gondolom minden szempontból felesleges így hozzáállni, mert sok felesleges pénzt és időt kell rászánni egy elrontott kertre, míg kiderül, ez így nem működik.
Első lépésben jó tudatosítani, hogy legtöbb esetben a magok és palánták között lehet választani. A magok hátránya, hogy vagy saját magunk kell a lakásban elvégeznünk a palántázást, vagy egyszerűen korábban kell nekiállnunk a kertben a munkának, mint egy palántával kellene. A palántákat közvetlenül az utolsó fagyot követően lehet a földbe ültetni. Ezek esetében figyelni kell a jó minőségre, és a dolog hátránya, hogy sokszor nem azt kapjuk (például fajtában) amit szeretnénk.
Fontos a zöldségeskert esetében a megfelelő komposzt megléte. Tojáshéjból, kávézaccból és narancshéjból például készíthetünk komposztot. A zöldséges ültetése előtt minimum hat hónappal el kell kezdeni a komposzt kialakítását, mert ennyi idő mindenképpen kell a szerves anyag lebomlásához. Amikor elérkezik a talaj megművelésének ideje, komposztot kell keverni a föld közé.
A zöldségeskertnek mindig napos helyen kell lennie, máshol ugyanis nem fejlődnek megfelelően a növények. Érdemes az ágyásokat 10-20 centi magasra kialakítani, mert ez elősegíti a víz gyökerektől való eltávozását, azaz a gyökerek penészedését és elrothadását. Kezdetben érdemes termékeny és könnyen nevelhető zöldségeket választani. Ilyen például a paradicsom, a répa, a saláta és a paprika. De érdemes először is a térségnek és talajtípusnak legmegfelelőbb zöldségekkel próbálkozni. Mindezek végeztével ajánlott egy kerítést is felhúzni köré, így távol tarthatjuk az állatokat.
Kertészkedés
A tél és a nagy hidegek múltával készüljünk fel a tavaszi kerti munkákra, ennek első lépése, hogy tervezzük meg a teendőinket, vázoljuk fel elképzeléseinket, hogy kiderüljön milyen anyagokra, eszközökre lesz szükségünk. Készítsünk pontos listát a hiányzó dolgokról, gondoskodjunk azok időbeni beszerzéséről, megrendeléséről. Vizsgáljuk felül meglévő eszközeink, szerszámaink állapotát, használhatóságát, végezzük el a szükséges javítási karbantartási munkákat, mert csak jó szerszámokkal öröm a kertészkedés. Különös figyelmet fordítsunk a permetezőgépünk állapotára, cseréljük a nem megfelelő tömítéseket.
Mini zöldségeskert:
|
|
Ha kis tér áll rendelkezésünkre, gondosan válogassuk meg növényeinket. Csak kis helyigényű, kis gyökérzetű, rövid termésfejlődési idejű növények jöhetnek szóba, amelyek bőségesen teremnek.
|
|
Termeszthetünk függőkosárban, virágládákban, cserepekben. Minden alacsony, széles szájú edény megfelel a célnak. Hasonlóképpen jól használhatók a palántanevelő zsákok. Ezekben termeszthetünk padlizsánt, paprikát, salátát vagy babot.
A környezeti tényezők közül a fény a legfontosabb, hiszen a zöldségfélék napos, kellemes klímán fejlődnek a legjobban. Miután edényekben fogunk termeszteni, kiválaszthatjuk a számukra legmegfelelőbb helyet. A nevelés folyamán legfontosabb a víz utánpótlása. Az edények, ládák könnyen száradnak, ezért naponta ellenőrizni kell, hogy talajuk kellően nedves-e.
|
|
