Alma:
Termesztése:
600-800 mm, ebből 350-550 mm a tenyészidőszakban.
Kissé kiemelkedően sík, illetve kissé lejtős területeket kedveli.
Az almafa virágai is fogyaszthatók; a gyümölcsös édességek kiegészítői. Esetenként cianid előanyagokat tartalmazhatnak, ezért egyszerre csak keveset együnk belőlük.
Világszerte közkedvelt gyümölcs, frissen fogyasztható. Nyersen, kockákra vágva ideális salátákba, főzve gyümölcslevesekhez, kompótnak, de téli tárolásra befőttnek, lekvárnak is alkalmas. Használható szószok készítéséhez és süteményekben is ízletes. Jellegzetes süteménye az almáspite, aminek a töltelékét fahéjjal fűszerezett almareszelék adja. Pépesítve, akár több más gyümölccsel kombinálva kiváló bébiétel. Kipréselt leve a legtöbb gyümölcslé egyik legfőbb alkotóeleme, kissé fanyar, savanykás ízével ezekben mind dominál. Alkalmas bor éspálinka készítésére is. Vékony, lapos szeletekre vágva, majd kiszárítva almachips (aszalvány) készíthető belőle, ami még szárazon is savanykás.
Már a rómaiak korában is 29 almafajtát tartottak számon, előszeretettel fogyasztották és bort is készítettek belőle.
Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeke , valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és némi C-vitamint is, ami a héjban található meg a legnagyobb mennyiségben. A B-vitaminok nagyon jó hatással vannak az emésztésre, mivel serkentik, elősegítik a táplálék felszívódását.
Habár C-vitamin tartalma jóval csekélyebb mint például a narancsé vagy a citromé, mégis a benne lévő ásványoknak köszönhetően nagyon jó hatásai vannak az emésztőrendszerre. Fontos hatóanyaga még a pektin, ami vízben oldva kocsonyás zselét alkot, valamint a héja cellulóz része, aminek béltisztító hatása van.
Alacsony vércukor esetén is hatékony, fogyasztása pótolja az ilyenkor szükséges glükózt.
Fajta neve | Érési idő | Nagyság | Szín | Íz |
---|---|---|---|---|
Éva (Jonathan magonc) | július 4. hete | 100-120 g | mélypiros, néha csíkozott | ízletes, édes-savas |
Nyári fontos | augusztus | 240 g | halványsárga, napos oldalon halványpirossal csíkozott | rétesalma, savanyú |
Jonagold (Golden D. x Jonathan) | szeptember 3. hete | 140-200 g | világos, élénkpiros | savanykás-édes, fűszeres |
Starking NM47 | szeptember vége | 220-260 g | sötétbordó, piros | édeskés, illatos |
Golden Delicious | szeptember vége | 130-140 g | zöldessárga, aranysárga | zamatos, édes |
Húsvéti rozmaring | október eleje | 120-130 g | zöldessárga | enyhén savanykás |
Red Rome Van Well | október eleje | 150-200 g | élénkpiros | enyhén savanykás, zamatos |
Idared (Jonathan x Wagener) | október eleje | 160-240 g | fényes, élénkpiros | enyhén savas |
Mutsu (Golden D. x Indo) | október eleje | 180-250 g | zöld-sárgászöld | savas-édes, kellemesen fűszeres |
Granny Smith (French Creb magonc) | október vége | 170-200 g | zöld | mérsékelten savanykás |
Braeburn (Lady Hamilton x Cox Orange) | október második fele | 110-160 g | téglapiros, napos oldalon csíkozott | kellemes, harmonikus |
Gloster (Glockenapfel x Richard Delicious) | szeptember vége | 160-200 g | matt, sötétvörös | enyhén savas, kellemes aroma |
Elstar (Golden D. x Ingrid Marie) | szeptember eleje | 160-240 g | sárgás, narancsvörös | savas-édes, erős aroma |
Gala (Kidd's Orange Red x Golden D.) | augusztus elejétől | 150-170 g | változatos | édes, harmonikus |
Summered (McIntosh x Golden D.) | augusztus | 170-180 g | élénkpiros, fehéres paraszemölcsökkel | savas |
Julyred | július 3-4. hete | 140-150 g | élénkvörös, enyhén csíkozott | édes, kellemesen savas |
Vista Bella | július eleje | 140-170 g | liláspiros, erősen hamvas | édes-savanyú |
Jerseymac | augusztus eleje | 120-150 g | piros | fűszeres |
Golden Reinders (Golden D. klón) | szeptember vége | 140-180 g | zöldessárga, éretten sárga | enyhén édes |
Red Chief | szeptember vége | 130-170 g | mélyvörös, viaszos | savas |
Batul | október eleje | 100-120 g | zöldessárga, napos oldalon piruló | üdén savanykás |
Gibson Golden Delicious (Golden D. klón) | szeptember vége | aranysárga, kevésbé perzselődik | édes-savas | |
Wellspur Delicious | szeptember vége | 210-240 g | sötétpiros | édes, zamatos |
London Pepin | október második fele | 160-200 g | sárgászöld, napos oldalán piros | savanykás, fűszeres |
Téli arany parmen | augusztus végétől | 110-130 g | narancssárga, napos oldalon piros | édes-savas, illatos |
Téli banánalma | szeptember vége | 170-180 g | sárga, napos oldalán kárminpiros | édes, savassága idővel enyhül |
Téli fehér kálvil | szeptember eleje | 140-150 g | sárgászöld | borízű, illatos |
Florina | október eleje | 130-140 g | piros, fehér paraszemölcsökkel | édes, illatos |
Körte:
A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.
A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2-12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C - ‒40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el.
Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2-4 cm átmérőjűek. A rokon almához hasonlóan a körte isalmatermés[1], a vad fajoknál 1-4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.
Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló.
Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik.
Betegségek, kártevők:
Az őszibarack botanikai neve . A magyar nyelvben „őszibarack" néven említjük a termesztett és magról kelt összes változatát, de a külföldi kényesebb, általában késői fajták „francia barack" néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem „őszi", hiszen a fajtától függően, nyár közepétől megtalálhatók a piaci kínálatban, és nem is „francia", mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból származnak: Olaszországból, Oroszországból, Kínából, az USA tagállamaiból (Illinois, Texas) és Kanadából) származnak. Helyes elnevezése csak a barack lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a kajszibarackot is értjük rajta. Így hát nincs megegyezés az elnevezést illetően. Mivel az őszibarack elnevezés a magyar nyelvben általános, a továbbiakban is ezen a néven említjük.
A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot nektarin névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.
Őshazájának régebben Perzsiát tartották, ami a latin növénytani elnevezésében (malum persicum) is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a kínai irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. Európai elterjedésének forrásaItália, majd Franciaország, ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában (Théatre d'Agriculture), már 12 fajtát ír le.
Az őszibarack termesztés fellendülésére jellemző, hogy a kereszténység terjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa többi országában, mivel a legügyesebb termesztők a szerzetesek voltak. A kolostorok kertjeiben nagy gonddal nevelték, és valószínűleg szaporították is az őszibarackot. Franciaországban keletkeztek az első faiskolák is, 1628-ban már 27 fajtát, 1667-re pedig már 38 fajtáról tesznek említést. Innen terjedt el Belgiumba,Hollandiába, Németországba, de Angliába is.
Gyümölcse, az őszibarack 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el. Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.
Az őszibarack különböző talajokon való sikeres termesztését, a különféle alanyok teszik lehetővé. Vannak szárazságtűrő, meszes-, és kevésbé meszes, vagy savanyú talajokra alkalmas fajták.
Ugyanaz a fajta, más alanyon, másként viselkedik a talaj kémhatásával szemben. Az alany erős hatással van a ráoltott szemre, befolyásolja annak növekedését, termőképességét, termőre fordulását, betegségekkel, fagyokkal szembeni ellenálló képességét.
A barack legtermészetesebb alanya a saját magonca, mely nem mészigényes, inkább semleges kémhatású, de a ráoltott nemes fajták a kissé savas talajokon is jól megélnek.
Elterjedt a keserűmandula, illetve ritkábban az édesmandula alanyra oltott őszibarack, amit a fagytűrő képessége miatt nagyon sok helyen alkalmaznak. A keserűmandula, illetve édesmandula alanyra oltott őszibarack a szárazabb, meleg, kötött, meszes talajra telepítve hosszú életű, jó fejlődésű fát nevel. Savanyú, vagy homoktalajokra viszont nem alkalmas. A tapasztalatok szerint a keserűmandula alanyra oltott őszibarackos 45%-os fagykárt szenvedett, míg a saját magcsemetéjére szemzett állományban csupán 20%-os volt a fagykár. A szórványtelepítésekben az édes mandulára oltott fák nemes részeinek elhalása után, az alanyból előtörő mandulasarjak újból szemezhetők és kifogástalan termést adnak, ezt az eljárást, a népi termesztésben ma is alkalmazzák.
Myrabolan szilva alanyként nem jó eredményt ad, rossz a forradása, fagyérzékeny, rövid életű fát nevelhetünk csak belőle.
A besztercei szilva sekélyen gyökeresedik, ezért kötött agyagos talajokon kísérletezhetünk vele. Bár sok típusa van, főként a korai őszibarack fajták alanyának tekintjük. Házikertekben öntözéssel nagy gyümölcsöket terem, melyek szépen színezettek, piacosak.
Szt. Julien szilva alanyként főleg Franciaországban, Németországban és Ausztriában használt alanya az őszibaracknak. A nehezebb, nyirkosabb televényes, áteresztő talajokon nálunk is alkalmas lehet alanyként, bár később virágzik gyengébb növekedésű fát eredményez.
Barackmandula: Az őszibarack és mandula fajkeveréke, magcsemetéin nagyon jól megerednek a szemzések, az oltványok gyorsabb és erőteljesebben fejlődnek, mint a mandulán. Jó a fagyállósága, erőteljes és egyenletesen bő termést adnak. Nálunk a budai és szekszárdi termelők részesítik előnyben, de Amerikában, Ausztráliában, Francia-, és Olaszországban, deDél-Afrikában is jó eredménnyel használják.
Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel. Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni. Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a Balaton-felvidéken, vagy a Mecsek déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a -16 - -20 °C sem ártalmas. Ezzel szembe a virágzás, gyümölcskötődés, és a gyümölcsfejlődés idején már a -4 °C is jelentős károkat tud okozni. Az erős napsütésnek kitett domboldalakon a túl nagy nyári meleg, vagy a nagyobb hőingadozások is nagy károkat okozhatnak. A lejtős telekre telepített őszibarackosokban biztosítani kell a hideglevegő elfolyását, ezért az esetleges kőrakásokat, díszfalakat, sövényeket, cserjesorokat el kell távolítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kert mélyebb területei, ahonnan nincs elfolyás, állandó fagyzugot képeznek.
Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb talajt kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol csonthéjas gyümölcs volt korábban. A talajuntság miatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt, trágyázás, mélyszántást követően más veteményekkel ültessük be, majd a 4 év lejárta után, az ismételt trágyázást követően telepíthetünk őszibarackot. A termés mennyiségét és minőségét illetően az őszibarack a legkevésbé szárazságtűrő, de kevesebb vízzel is beéri, és öntözés nélkül is termeszthetők a mandula alanyra oltott fák.
Földieper (szamóca):
A szamóca (Fragaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve, valamint a vadon termő, illetve a termesztett fajokgyümölcsének elnevezése. Magyarországon a nemzetségnek 3 faja őshonos, ezeket gyakran a gyümölcséért termesztett Fragaria X ananassa illetve Fragaria virginiana fajoktól való megkülönböztetés végett erdei szamócának nevezik. A termesztett fajokat gyakran hívják tévesen epernek.
A szamóca gyümölcse valójában nem termés. Az apró aszmagtermések az elhúsosodott vacok (a virág kocsányának megvastagodott csúcsa) felszínén, vagy abba kissé besüllyedve találhatók. A sziromlevelek fehérek, számuk 5. A levelek hármasan összetettek. Lágyszárúak, gyakran szaporodnak vegetatív úton messze kúszó és legyökerező indák segítségével.
Hazánkban a földieper, szinte bárhol termeszthető, de a számára legjobb feltételek biztosítása messzemenően megtérül. A szamóca vegetációs ciklusának kezdete és befejezése függ a hőmérséklettől, ezért ország déli részein lévő kertekben, a korábbi felmelegedés miatt 1-2 héttel hamarabb kezdik meg a vegetációt. Ez a koraiság a piacon előnyt is jelenthet, azonban ezek a növények a visszatérő tavaszi fagyoknak is jobban kitettek. Ilyenkor a fagyok elsősorban a legfejlettebb, legkorábban nyíló virágokat károsítják, a később nyílóak sértetlenek maradnak. Télen is, csak a keményebb hótakaró nélküli teleken fordul elő, hogy a téli fagyok jelentős kárt okoznak, mert a vastagabb hótakaró alatt, akár több héten keresztül, a -30 °C -ot is elviseli. A szamóca vízigényes növény, ezért a hazai csapadékviszonyok mellett, csak öntözéssel ad magas terméshozamokat.
A kissé savanyú 5-7,5 pH értékek közötti, magas szervesanyag- és alacsony sótartalmú talajokat kedveli. A különböző homokos vályog-, a barna homok- és a homokos öntéstalajokon fejlődik a legkielégítőbben. A gyökerek nagy oxigénigénye miatt kényes a talaj jó levegőháztartására, a pangó vizet nem bírja, 100 cm-nél magasabb talajvízszintű területeken nem termeszthető.
A sikeres termés alapja a jó minőségű szaporítóanyag. A jó palánta fajtaazonos, vírusoktól, gombás betegségektől, kártevőktől mentes, friss, életképes és szabványméretű, legalább tíz darab 8 centiméter hosszú, fejlett, ép gyökérrel és megfelelő átmérőjű gyökértörzzsel rendelkezik. A földieper szaporítása egyszerű, könnyen elvégezhető, mivel a növény saját maga gondoskodik erről, az indán keletkezett indanövénnyel. A gyakorlatban a különböző fejlettségű leveles (tálcás) palánták és a levél nélküli, tárolt frigó palánta a legelterjedtebb szaporítóanyagok. A leveles földieperapalánták korszerű szaporítási módszere, hogy a 3-5 levéllel rendelkező palántákat nyár végén, vagy tavasszal felszedjük.
A tálcás palánta előállítása. A tálcás palánták alapanyagául szolgáló indanövényeket leggyakrabban a legyökeresedésük kezdetén szedik, és általában 5×5 cm-es fészkű tálcákba, vagy poharakba palántázzák. Ezekben a tálcákban erősödnek meg, itt képeznek erőteljes gyökérzetet. Az ilyen palántákat késő ősszel, de a fagyok beállta előtt kell felszedni. A fölszedett indanövényekről, a szívlevelek kivételével, a leveleket eltávolítják, szellősen (kilyuggatott) polietilén zacskókba csomagolják és felhasználásukig, 1-2 °C hőmérsékleten és 85-90%-os relatív páratartalom mellett tárolják.
A földieper-palánták 1-4 évig teremnek, a negyedik évben át kell ültetni. Szabadföldön a leveles palánták optimális ültetési ideje a július közepe - augusztus közepe közötti időszak. Augusztus vége utáni ültetéskor a palánták télre való felkészülése kockázattal jár. A frigó palánták használatának nagy előnye, hogy gyakorlatilag március közepétől augusztus közepéig bármikor ültethetők Az ültetés idejét a szaporítóanyag és a termesztési cél határozza meg elsősorban, de befolyásoló tényező lehet a talajállapot is. A földieper ültetvény életkorát szabadföldön 1-4 hajtatásban 1-2 évre tervezik, ezért telepítése nagyon gondos előkészítést igényel. A telepítés előtti talaj-előkészítés során alakítjuk ki a palánták számára optimális talajállapotot és a talaj megfelelő szintű tápanyagtartalmát. A szakszerű tápanyag-ellátás alapja a telepítés előtti talajmintavétel és a minta laboratóriumi vizsgálata. (A szamóca számára elég a talaj felső 30 cm-es rétegéből venni a talajmintát.) Az istállótrágyát ajánlatos már az elővetemény alá bedolgozni alaptrágyaként. Ennek átlagos mennyisége a talaj humusztartalmától függően 6-10 kg/m² között változik. A talajt a telepítés előtt kora tavaszi ültetéshez ősszel, a későbbi ültetésekhez 4-6 héttel az ültetés megelőzően 25-30 cm mélyen kell szántani, vagy felásni.
A földiepernek jó előveteménye lehet a kertészeti növények közül a fejes káposzta, a sárgarépa, a fejes saláta, a zöldbab, a zöldborsó és egyéb rövid tenyészidejű zöldségnövények. Szamócát szamóca után néhány évig talajfertőtlenítés nélkül nem szabad telepíteni, mert a kártevők felszaporodása és a talajuntság miatt, emelkednek a növényvédelmi kiadások, és csökken a termés mennyisége.
A virágok megtermékenyülése után 26-30 nap múlva érik a gyümölcs. A földieper genetikai adottsága a folyamatos érés, amely az elsődleges gyümölcsöknél kezdődik és fokozatosan a kisebb rendű gyümölcsökön, folytatódik. Ezért 2-3 naponta szednünk kell, ez az érés ideje alatt összesen 10-12 alkalmat jelent. Szedésre legalkalmasabbak a délelőtti órák, amikor a gyümölcs felületéről már felszáradt a harmat, de még nem melegedett fel túlságosan, ugyanis a nedves vagy felmelegedett gyümölcs gyorsan romlik, nehezen tárolható. Friss fogyasztásra a gyümölcsöket kb. 1 cm-es kocsánnyal, és csészelevelekkel együtt, a felhasználás jellegétől függően 3-5 kg-os rekeszekbe, vagy rekeszekben elhelyezett 0,5 kg-os tálcákba szedjük. A gyümölcs válogatását és osztályozását már a szedéskor el kell végezni, így átrakással nem okozunk több sérülést a gyümölcsön. A friss fogyasztásra szedett gyümölcsöt szállítás előtt gyorsan le kell hűteni, szállítani 0, +2 °C közötti hőmérsékleten lehet.
A földieper rendkívül alak- és formagazdag növény, ma már szinte minden felhasználási célra találunk speciális fajtákat. A friss fogyasztásra alkalmas fajtáknál fontos, különösen, ha eladásra szeretnénk termelni, a gyümölcs alakja, mérete, színe, íze, zamata, érési ideje, szállítható-, és tárolhatósága.
A konzerv- és hűtőipar igényli a közepes nagyságú, egyenletes felületű, tömör húsú, világosvörös színű gyümölcsöt, amely mélyfagyasztás után is megőrzi ezeket a tulajdonságokat. A sokféle igény kielégítése nagyon nehéz, de a nemesítők megpróbálnak minél több felhasználási célra alkalmas fajtát előállítani. Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de eperhabot is készítenek belőle. Kitűnő süteményekbe, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé és gyümölcsbor készítésére is alkalmas.
A földieperfajtáknak fontos értékmérő tulajdonságai a télállóság, és az aszálytűrés, valamint a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség. A hazai fajtakínálat nagyrészt külföldi fajtákból áll, de vannak értékes magyar fajták is (Fertői 5, Kortes). A külföldi fajták közül a holland fajta a jobb.