Bor:

A bor - mértékkel fogyasztva - a legegészségesebb ital. Nem kisebb tudós állította ezt, mint Louis Pasteur, a veszettség elleni szérum felfedezője. 

 

Megállapításához azt már nem fűzte hozzá, amit mi is megtapasztaltunk: az okkal, móddal fogyasztott bor nem egyszerűen alkoholtartalmú ital, és nem föltétlenül "öl, butit és nyomorba dönt".

A kiskertben termett mustot nem kell föltétlenül borrá erjeszteni. Ha az élesztőgombák elszaporodását megakadályozzuk, akkor a friss mustot akár karácsonyig is eltarthatjuk. E célból a megszűrt mustban 10 literenként 1 g benzoesavas nátriumot kell elkeverni, és a palackot légmentesen lezárni.

 

 

Borkészítés:

 

A következőkben azoknak a "vincelléreknek" szeretnék néhány jó tanácsot adni, akik 20-200 1 bort készítenek.

1. Ne törekedjenek "fajborok" előállítására. Nem baj, ha a bor több szőlőfajtából készül; így lesz jellegzetes, egyéni ízű, zamatú, háztáji bor.

2. Nem kell a bort a háztájiban "agyonfényesíteni". Elégedjünk meg azzal, hogy a pincében és a helyi fogyasztás alkalmával tükörtiszta marad, és csak a rövidebb szállítást, tárolást viseli el.

3. Készítsünk alacsony alkoholtartalmú, de üde, illatos bort, amelyből jóízűt lehet kortyolni anélkül, hogy fejbe verné a fogyasztóját.

A legtöbb borbetegség és borhiba a tisztaság hiánya következtében áll elő, ezért a borászkodás legfőbb követelménye: a tisztaság. Ez már az edények előkészítésénél kezdődjék és kísérje végig a bort a pohárig.

A háztáji pincében a bort fahordóban vagy üvegballonban erjesszük ki és tároljuk. A műanyag edények erre a célra csak átmenetileg alkalmasak.

A megzúzott és lecsumázott egészséges szőlőhöz adjunk 100 kg-onként 10g kristályos borként. Penészes, rothadt szőlőhöz 20-30 g szükséges. Préselés közben a mustot fokoljuk meg, hogy tájékozódjunk leendő borunk várható alkoholtartalmáról. Minden cukorfokból - normális erjedés - 0,6 alkoholfok származik. A mustot csak mustsűrítménnyel szabad javítani, cukorral a javítás tilos! 100 kg átlagos szőlőből 65-70 l mustot nyerünk.

Az erjesztőhordót csak kétharmadáig töltsük meg musttal. Arra törekedjünk, hogy az erjedés minél előbb meginduljon, és gyorsan fejeződjék be. Ezt elősegítheti a fajélesztők használata. Ha a must kierjedt, akkor a hordót telitöltjük.

Ekkor már ajánlatos az újbort megkóstolni, hogy annak értékéről, esetleges hibáiról tájékozódhassunk.

Egy hónappal az erjedés befejeződése után a bort lefejtjük a hordó aljában összegyűlt seprőről, aminek a mennyisége a bor 6-8%-a szokott lenni. Fejtés közben a borhoz ismét 10g! 1001 borként keverünk. Ilyenkor a hordót már teljesen teletöltjük, hogy a bor. minél kevésbé érintkezzék a levegővel. Egy-két hét múlva azt fogjuk tapasztalni, hogy a hordóban a bor egy kissé megapadt, ekkor a hordót feltöltögetjük. A kisebb hordók felülete viszonylag nagyobb, ezért ezekben a bor jobban apad. Óbort óborral, újbort újborral töltögessünk fel. A hordó sohase legyen "darabban", mert akkor a bor megvirágosodik, megecetesedik, vagy más betegsége támad.

A háztáji pincében ne végezzünk ún. iskolázó pinceműveleteket, de derítésre, szűrésre és házasításra itt is szükség lehet.

Ha a borunk zavaros, akkor ez akadályozza az íz-, illat-és zamatanyagok kialakulását. Az ilyen bort deríteni kell, de erre csak a kierjedés után 2-3 héttel vállalkozzunk. Fehérboroknál a csersavzselatinos, vörösboroknál a tojásfehérjés derítés ajánlható.

Ennél is egyszerűbben kivitelezhető a bentonitos (Deriton, Neoder) derítés, amely megszabadítja a bort a zavarosodást okozó szerves vegyületektől. Ha a bor letisztult, akkor minél előbb le kell fejteni az aljról.

A szilárd, lebegő szennyeződést tartalmazó bort tüllön, vásznon vagy szűrőpapíron átszűrve szabadítjuk meg a nemkívánatos tisztátalanságtól.

A házasítás nem pancsolás. Jó bort ne házasítsunk rosszal, mert a rosszat nem javítja, de a jót elrontja. A tiszta bort se házasítsuk a zavarossal. Ellenben a lágy bort javíthatjuk azzal, ha savas borral keverjük el, és a színtelenítésnek is a házasítás a legegyszerűbb módja.

Mielőtt savtompításhoz, savemeléshez, színjavításhoz, hibás és beteg borok javításához fognánk, vizsgáltassuk meg a bort laboratóriumban, és kérjünk az eljáráshoz szakvéleményt.

Ha sikerült kellemes italú és kristálytiszta bort előállítanunk, akkor érdemes megpróbálkozni a házi palackozással is. Ennek az az előnye, hogy a hordók vagy ballonok sohase lesznek darabon! A megtöltendő palackokat gondosan tisztara kell mosni, feltöltés után parafadugóval le kell zárni. Rangosabb lesz a palack, ha a dugót pecsétviasszal leforrasztjuk és saját készítésű címkét is ragasztunk rá.

A palackot hűvös helyen, lehetőleg pincében, lefektetve hónapokig (esetleg egy-két évig) is eltarthatjuk.

A kipréselt törkölyt is hasznosíthatjuk. A kifenekelt hordóba taposott törköly 15-30 nap alatt kierjed, és az összegyűjtött seprővel együtt pálinkává főzhető ki. 100 kg törkölyből 7-9 liter 50%-os pálinka, 10 liter seprőből pedig egy liter pálinka lesz.

A borkészítésnek sokféle csínja-bínja van. Ezért ajánlom tanulmányozásra Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése (Mezőgazdasági Kiadó, 1977) című könyvének tanulmányozását.

És végül:

Tetszik-e tudni, hogy miért kell a borral koccintani? Hát azért, hogy a bor megízlelésében valamennyi érzékszervünk részt vehessen. Amikor a poharat megemeljük, ujjainkkal tapintjuk a hőmérsékletét. Ezután átnézünk a boron, és szemünkkel megállapítjuk a tisztaságát. Orrunkkal beleszagolunk, hogy érezzük az illatát, majd a nyelvünkkel észleljük a bor ízét, zamatát. Csak szegény fülünknek nem jutott semmi! Ezért kell az üvegpoharakat összekoccintani, hogy a csengő hang kiegészítse a jó bor fölötti örömünket. Egészségünkre!

 

 

Nézzünk néhány finom és zamatos házilag is elkészíthető gyümölcsbort:

Almabor:

 

Borkészítésre a legjobb a 0,8-1% savtartalmú, és 80-10 % cukor tartalmú őszi almák. A nyári almából készült borok igen rövid ideig tárolhatók.

Áfonyabor:

 

A bor készítéshez egyaránt alkalmas a vörös és a fekete áfonya is.

1 kg áfonyát fél liter vízben puhára főzzünk, és a levét kipréseljük. 1 l gyümölcslére kb. 65 dkg cukrot számítsunk hozzá, 3 gr borkősavat, és kiskanál borélesztőt. Ezt is kétszer háromszor érdemes átfejteni, két-három hét elteltével.

 

Eperbor:

 

Az epreket jó alaposan átmossuk, átválogatjuk, majd összezúzzuk, és négy napon keresztül előérleljük. Préselés után 5 liter eperléhez adunk 3 liter vizet, 25 gr borkősavat, és 2 kg cukrot. Demizsonba töltjük, és kétszer átfejtjük. Érdemes ezt a fajta gyümölcsbort hamar elfogyasztani, mert sokáig nem lehet tárolni.

 

Mazsolabor:

 

1 kg mazsolát átmosunk, majd hozzáadunk fél kilogramm cukrot, és 5 liter vizet. Öt percig forraljuk, majd ha kihűlt hozzáadjuk a 2dkg borkősavat, 1 dkg borélesztőt, majd demizsonba töltjük. Szobahőmérsékleten hagyjuk kiforrni, majd egyszer átfejtjük és adunk hozzá 1,5 dl konyakot.

De ezen kívül számtalan finom gyümölcsbort lehet készíteni, ilyen a málnabor, a narancsbor, a meggybor, szamócabor, szilvabor, barackbor.

Gyógynövényekből is készülhet gyümölcsbor, erre a célra felhasználható az áfonya, az articsóka, a bodza, a csipkebogyó, a galagonya és a hárs is.

 

 

Oldal: [Ősz] Bor, borkészítés
Kiskert, komposztálás - © 2008 - 2024 - kerteszeteshobby.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat